BELAREX

Koronázó Templom Őrségünk/Reneszánsz Tánciskola

(alapítva 2006. február 1.)

Hírek

Tánctörténet

Repertoárunk

Próbák helye és ideje

Ruházatunk

Képek/videók

Hírek

2012. május 21. hétfő 19:00 óra
Tabulatúra Régizene Klub
(Szilágyi Dezső téri Református Gyülekezet gyülekezeti terme 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.)

A Tabulatúra Régizene Együttes meghívására előadással, táncbemutatóval és táncházzal készülünk.

2012. május 4-5. péntek-szombat
Gizella Napok Művészeti Fesztivál, Veszprém.
A részletes program itt olvasható:
http://vmkveszprem.hu/fesztival/gizella-napok-programjai-2012
A rendezvény pénteki és szombati napján több programban is részt veszünk:
Dr. Töpler László Magisterünk: Gizella és István menyegzője c. szertartásjátékában közreműködünk, Felicia királyné kíséretét adjuk, táncbemutatóval szórakoztatjuk a közönséget.

2012. február 18. szombat, 17:00 óra
Farsangi Reneszánsz estünkön ismét vendégünk volt a Tabulatúra Régizene Együttes Budapestről, akik vidám, lendületes műsorukkal bűvölték el közönségünket. Majd tánccsoportunk produkciója következett, melyben csokorba fűztük ritkán látott és különleges táncainkat.

A fotó Nagy Norbert (Fejér Megyei Hírlap) szellemi tulajdonát képezi.

Tánctörténet

Az 1300-1450 közötti időszak Európában az egyházi művészetek virágzását, az udvari művészetek további önállósodását és a városi kultúra kibontakozását hozta magával. Magyarországon e fejlődés a lovagi kultúra ápolására alkalmas főúri udvarok csekély száma miatt sajátosan a királyi udvarhoz kötődve ment végbe. I.Károly, Nagy Lajos és Zsigmond királyunk uralkodása alatt vált a királyi udvar számottevő kulturális központtá.

Az európai tánckultúra, és az ehhez szorosan kapcsolódó társasági élet szabályai fokozatosan alakultak ki. A kezdetek aXII.sz.-i Provance-ban gyökereznek, a XIV.sz-i Itálián keresztül, Burgundiában teljesedett ki, s terjedt el egyre szélesebb körben. Alapjaiban fellelhető az ókori görög és római kultúra, a későbbi szír, óhéber, arab s más keleti kultúrák befolyása. A keresztes háborúk során szerzett élmények is nagy lendületet adtak a tánckultúra fejlődésének.

E korból Európa szerte sajnálatosan kevés forrás áll rendelkezésre a korabeli táncokat illetően. Leginkább festmények, szobrok, rövid utalások és az 1450-ből való "Schlägli-szójegyzék" néhány, táncra utaló szava maradt ránk.

A XIV.sz.-ban a lovagi erények legfőbb elemei, a nők tisztelete a hűbérúr feltétlen szolgálata mellett az udvarias viselkedés, a tartózkodó szerelem, ügyesség, a megbízhatóság, önuralom, a jó ízlés voltak. Ezek a táncban az ünnepélyes, feszes tartással, szabályos, kimért mozdulatokkal szemérmesen tartózkodó modorban járt lépésekben mutatkoztak meg.
(Tanz, Hofentanz, Basse danse)

A Runkelsteini freskón megörökítették, amint Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné Menyhért bajor herceggel és udvarának tagjaival vonulós táncot jár.
(A vonulós táncokat a kor szokásainak megfelelően egy élénkebb, ugrós elemekkel tarkított tánc követhette.)

Táncjelenet a runkelsteini várkastély freskóján.

Magyarországon Zsigmond király uralkodása idejéből (1387-1437) maradt fent néhány táncra utalás. Az uralkodó tánc iránti vonzalmát több korabeli forrás is említi. Az egyik szerint a király 1411-ben Innsbruckban tánccal versengett Frigyes herceggel egy polgárlány kegyeiért.

Az európai tánczenei gyűjtemények nagy számban tartalmaznak magyar eredetű táncneveket (pl.Tanz, Ungaresca, Heyducken tantz (hajdútánc). Szerkezetük alapján feltehetően valamilyen ugrós táncok voltak de konkrét leírásuk nem maradt ránk.
Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae c.munkájában említ néhány olyan táncot, melyek minden bizonnyal a középkori Magyarországon is ismertek lehettek. Leírásuk azonban itt is elmaradt. Ilyenek a Lapockástánc, Egerestánc (mely nagy hasonlóságot mutat az angol coutry dance hosszú soros formájával), Gyertyástánc (melynek leírása megegyezik a Branle de la Torche-val), Süvegestánc.

Lányok tánca a mennybe vezető úton. Firenze,1300-as évek. A Spanyol kápolna freskója Santa Maria Novella.

A tánctörténetben a nagy áttörést a reneszánsz életfilozófia elterjedése okozta, s a tánc a test kultuszának egyik szimbóluma lett. A tánc divatjának hódoltak a vásárban a parasztok és a királyi udvarban a főurak egyaránt.
Új tánckultúra volt kialakulóban, mely terjesztéséhez már tanult szakemberekre, táncmesterekre volt szükség. A táncmesterek az idő előrehaladtával egyre pontosabb táncleírásokat készítettek a zenei anyag kottamellékletével is ellátva. A tánckönyvek a barokk időszakra fejlődtek odáig, hogy bonyolult jelrendszerrel szakszerű és részletes táncleírásokat tartalmaztak.
A kezdeteknél kell megemlíteni a Brüsszeli Kéziratot, mely egyike a legfontosabb információhordozónak. Keletkezése 1445 és 1496 közé tehető. Érdekessége, hogy szerepel az 1523-ból származó, Ausztriai Margit könyvtáráról készült listán. Az ő halála után (1530) Magyarország királynéjához, Habsburg Máriához (II. Lajos királyunk felesége) került.

Az első ismert nyomtatott tánckönyv Michel Toluouze: S' ensuit l'art et instruction de bien dancer" c., 1496-ban kiadott könyve volt.
Táncleírások maradtak ránk nem a teljesség igényével Domenico da Ferraratól (Piacenza), Guglielmo Ebreotól, Antonio Cornazanotól, Antonius Arena-tól, Thoinot Arbeau-tól, Marco Fabrizio Caroso da Sermoneta-tól, Cesare Negri-től, Livio Lupi-tól és Prospero Lutij-tól.
Ezekből a tánckönyvekből megtudhatjuk, mit és hogyan táncoltak a korabeli Itáliában és Burgundiában.

Cesare Negri (kb.1536- kb.1601)

A XV.században Burgundiában a legfőbb tánc a basse danse volt (lassú, méltóságteljes vonulós tánc ). Az itáliai táncoknak két alaptípusa létezett: a bassa danza (vonulós páros, vagy hármas tánc ) és a ballo v.balletto (több részből álló tánckompozíció). Az itáliai bassa danza némi hasonlóságot mutatott ugyan a basse danse-hoz, de alapvetően változatosabb térformákat, lazább lépéskombinációkat alkalmazott.
A XVI.században a korábbi táncok kezdeti jelenléte mellett fokozatosan megváltozott a tánckultúra, változatosabb és bonyolultabb lett. Új, eddig ismeretlen táncfajták jelentek meg, mint a pavane, gaillarde, allemande, branle stb. Némely tánc koreográfiája, tánclépéseinek bonyolultsága miatt igen nagy virtuozitást várt el a táncostól (pl. gaillarde).

Rajz Cesare Negri könyvéből

A kora reneszánsz idején Magyarország táncélete a nyugat-európaihoz hasonlóan mozgalmas lehetett, de az eddig feltárt források még mindig csak a táncolás tényéről, esetenként a táncok nevéről tudósítanak. Az itáliaiakhoz hasonló tánckönyvek, amelyekben a Magyarországon járt táncok és zenéjük részletes leírása volna, sajnos nem maradtak ránk. Csupán korabeli krónikák, követjelentések, naplók szűkszavú megjegyzéseire támaszkodhatunk. E források megemlítik a Magyarországon járt lombard táncot (wällischen Tanz, höfische welschen Tanz), a Zeuner (Sövénytánc) néven járt füzértáncot , a tüzes német táncot a Germanica pyrrichia-t, az álarcos táncot (Mummerej), a facipőben járt botos táncot (Tanz mit Stecken), az egyszerű körtáncot (Rundtanz), a forgó páros táncot (Kehrab), a harci táncokat (militarem pyrrichiam, Martiales choreas) a kardtáncot és a hajdútáncot. Páros tánc ábrázolását láthatjuk a Mátyás király budai műhelyéből kikerült szép kályhacsempéken és egy XV.századra datált bronz ládacsaton. Több európai forrás említi a magyarok sajátos módon való táncát, amely a reneszánsz későbbi időszakában válik európai divattá.

A legtöbb emlékünk Antonio Bonfini-nek köszönhetően Mátyás királyunk uralkodásának idejéből maradt ránk. Tőle tudjuk, hogy Mátyás királlyá választásakor a budai nép táncra perdült. Mátyás és Beatrix menyegzőjén -Hans Seybolt író, György bajor herceg követe szerint -Beatrix fivérével, a nápolyi herceggel a Zäuner nevű táncot járta. Nagy valószínűséggel Beatrix királyné révén Domenico da Ferrara gyűjteményében szereplő táncok is eljutottak hazánkba.

Táncoló pár egy budai ház freskóján

Mátyás király halála után II.Ulászló és II.Lajos királyunk is igyekezett fenntartani a fényűző reneszánsz udvart. II.Lajos király nem véletlenül érdemelte ki a "beste táncos király" elnevezést, hiszen gyakran tartott mulatságokat, melyeken maga is szívesen táncolt (bár a kincstár helyzete miatt ezt sokan rosszalloták).
Zsigmond herceg Jagelló Ulászló király öccse feljegyezte budai sáfárkönyvébe, hogy 1501. február 21-én, farsang utóján a budai iskolás diákok kardtáncot mutattak be neki.
A harci táncok - köztük a kardtánc - divatja új lendületet vett a törökkel való közvetlen harcok folyamán.

(Felhasznált irodalom: Magyar Kódex, Kovács Gábor: Reneszánsz táncok)

Repertoárunk

Pavane
Múzeumok Éjszakája Székesfehérvár, 2008. június 21.

Branle
Múzeumok Majálisa, Budapest, 2008. május 18.

Pavane-t táncolunk. (Szent István napok, Veszprém, Ünnepi műsor, 2006. augusztus 20.)

A reneszánsz korból nem maradtak ránk magyar táncleírások. Nagy valószínűséggel a magyarországi királyi és főúri udvarokban is az Európában mindenhol ismeretes táncokat lejtették. Ezért mi is ezeket táncoljuk. Okleveles historikus táncoktatónk, Kovács Gábor útmutatásai alapján tanítja táncainkat. Ezeket korabeli tánckódexekből rekonstruáljuk, illetve Kovács Gábor és Széll Rita tankönyvei segítségével sajátítjuk el. Tudásunkat folyamatosan csiszoljuk, repertoárunkat mind a műfajok, mind a darabok körében bővítjük.

Színpadi műsoraink:

- "Korok táncai" című zenés-táncos időutazásunk. A táncokat időrendi sorrendben mutatjuk be a kezdetektől, azaz a XV. sz.közepétől a XVIII. sz.-ig, miközben képzeletben bebarangolhatjuk a magyar és az európai főúri udvarokat. A műsor közben részletes magyarázattal szolgálunk a különböző táncokat illetően.

- "Országokon át" címmel: táncok Burgundiából és Francia földről, Itáliából, Angliából, látványos, lendületes kavalkádban bemutatva.

- "Francia képeslapok" címmel egy csokorba gyűjtöttük az ország legjellegzetesebb korabeli táncait.

- "Piaci mulatságok" címmel a köznép táncait elelevenítjük fel..

- "Itáliai hangulatok" című műsorunkban Domenico di Ferrara, Antonio Arena, Cesare Negri, Fabritio Caroso táncoskönyveiből merítve, ízelítőt adunk Itália különböző tájainak XV.-XVI.századi udvari táncaiból.

- "Barokk táncok" című műsorunkban John Playford: The Dancing Masters c. táncos könyvéből idézünk angol kora barokk táncokat, illetve a francia barokk egyik tipikus táncát, a menüettet elevenítjük fel.

Egy allemande, az "Almain Lorayne".( XVI. Gizella napok Művészeti Fesztivál. Veszprém, 2007. május 12.)

Reneszánsz táncház:

ahol közösen szórakozva tanítjuk az érdeklődő kicsiket és nagyokat.

Táncház, Cseszneki Várjátékok, 2009. augusztus 1.

Táncaink:

XV.századi táncok:

Burgundia:
Basse danse:
- Filles a marier
- Casulle la nouvelle
- Danse de Cleves

Itália:
Ballo:
- Anello
- Gelosia
- Petite Riense
- Rostiboli Gioioso

XVI.századi táncok:

Franciaország:
Branle, courante:
- Branle szvit: double,simple,gay, de Bourgogne
- Branle szvit: Cassandra, Pinagay
- Branle Charlotte
- Branle de la Guerre
- Branle de Poitou
- Branle d' Ecossé
- Branle des Lavandieres
- Branle des Pois
- Branle de l'Official
- Branle de la Montarde
- Branle de Malte
- Branle des Chevaux
- Branle
- Branle de la Haye
- Branle des Sabots
- Branle Aridan
Pavane, gaillarde, basse danse, allemande stb.:
- Pavane Lesquercarde
- Pavane Ferrareze
- Gaillarde Ferrareze
- Basse danse
- Tourdion
- Branle de la Torche (Branle du Chandelier)
- Morisque (Moreszka)
- Volte
- Bouffons

Itália:
Balletto, cascarda, és más udvari táncok:
- Spagnoletta
- Il Canario
- Bizzaria d'Amore
- So ben mi chi ha bon tempo
- Contrapasso
- Chiara Stella

Anglia (XVI.-XVII.-XVIII.század):
Allemande:
- Almain Lorayne
- Allemande
Country dance:
- Sellenger's Round
- Turkeyloney
- The Spanish Gepsey
- Hyde park
- Grimstock
- Rufty-Tufty
- Upon a Summer's day
- Childgrove
- Gathering Peascods
- Black Nag

XVIII. századi táncok:

Franciaország:
Menüett

Egyéb táncok:
Cecey Éva (Vicuska) násztánca az Egri Csillagok c. filmből. (A koreográfia Sipeki Levente munkája nyomán).

Éppen tanuljuk: Allegrezza d' Amore

Néhány táncunk képekben:

XV. századi burgundiai és itáliai táncok:

Gelosia (I. Székesfehérvári Fotóudvar, 2009. május 16.)

Filles a marier (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Petite Riense (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Anello (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

XVI. századi francia táncok:

Pavane Ferrareze (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

Pavane Ferrareze (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Gaillarde. (Középkori Piactér, Eger, 2009. július 16-19.)

Branle de la Guerre. (Középkori Piactér, Eger, 2009. július 16-19.)

Branle Cassandra (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle Pinagay (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle de la Torche (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

Branle Lavandieres (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle Pois (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle Montarde (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Basse danse (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

Branle Chevaux (Cseszneki Várjátékok, 2008.augusztus 2.)

Branle d'Ecossé (Cseszneki Várjátékok, 2008.augusztus 2.)

Branle d'Ecossé (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Branle de l' Officiale (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

XVI. századi itáliai táncok:

Bizzaria d'Amore (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

So ben mi chi ha bon tempo (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

Spagnoletta (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.) és (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

XVI. századi angol táncok:

Sellenger's Round (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

Almain Loraine (Középkori Piactér, Eger, 2008. július 17-20.)

The Spanish Gepsey (Fejér Megyei Jogászbál, 2008. február 23.)

Táncpróbák helye és ideje

Haladó csoportunk a táncpróbáit minden szombaton 17,00 órától 18,30-ig a Megyeházán lévő lovagtermünkben tartja.

Ruházatunk

Táncosaink ruházata

Tekintettel arra, hogy tánccsoportunk lejegyzett koreográfia híján reneszánsz (sem korábbi) magyar udvari táncokat nem tud bemutatni, a magyar viseletet- mely sajátságos jegyekkel különbözött Európa többi viseletétől - el kellett vetnünk. Helyette XV.század végi, XVI.század eleji itáliai festők képei ihlette ruhákat terveztünk táncosainknak.

A XV.-XVI.század fordulóján az előkelők viselete már semmiben sem hasonlított a XII.századi viselethez. Az alsóruhák finom selyemből,vagy lenből készültek, nyakkivágásuknál gyakran kis csipkedíszítéssel. A ruhákhoz már nem kellett messze földről hozatni a brokátot, selymet, mert azt itáliai mesteremberek is elő tudták állítani.

Női viseletek:
A lányok hajukat fonatokkal, gyöngyökkel, szalagokkal, virágokkal, pántokkal, az asszonyok hosszabb-rövidebb fátylakkal, hajhálókkal díszítették.
A bő, sokszor pici csipkével, vagy hímzéssel díszített nyakkivágású alsóruha felett igen változatos szabású felsőruhát hordtak, mely mell alól, vagy a derék felett bővült. Ezen szabással elérték, hogy a molettebb hölgyek is karcsúbbnak hatottak és egyben a viselet kényelmes is volt. Kerek, "V" alakú, vagy szögletes, mély nyakkivágásból nemegyszer kilátszódott az alsóruha is. A vállat és a ruhakivágást kis kendőkkel is eltakarhatták. A vendégujjat szalagokkal, pántokkal erősítették a vállhoz, így cserélhetővé vált. Az ujjat több helyen felhasították. (A könyöknél mindenképpen, praktikus meggondolásból.- Ott kopik az anyag a legjobban.) A ruha felett kapcsokkal záródó köpenyt is viselhettek. Cipőjük sarok nélküli, vagy alacsony sarkú kis kerek orrú pántos bársonytopánka, vagy kissé hegyes orrú bőr lábbeli volt.

Férfi viseletek:
A férfiak kalap és sapkaviselete igen változatos képet mutatott. Divatban volt a barett fazon, a kis, fejtetőre illesztett kerek sapka, a karimás kalap és a bojtos sipka stb. is. Az alsóruha inggé rövidült, bár bőségét még mindig megőrizte. A férfiviseletben is megjelent az ing csipke, vagy hímzés díszítése, de diszkrét formában. A felsőruha hossza vagy comb középig ért, vagy attól rövidebb is lehetett, akár egészen a csípőig érő kis kabátkává átalakulva. Vagy derékban övvel összefogták, mert oly bő volt, vagy szűk felsőrészhez loknis "szoknyarész" tásult. Elől vagy teljesen zárt volt, vagy több helyen hasított, vagy akár "V" alakban derékig nyitott is lehetett, zsinórokkal összefogva. A vendégujjak szabása rendkívül fantáziadús volt, a szűk, több helyen hasított-tól a puffos fazonig mindenféle létezett. A ruhához feszes, - néhol különböző színű szárú -harisnyát hordtak, mely szintén lehetett hasított. Talpára erős bőrt erősítettek cipő helyett, vagy fűzős, csatos bokacipőt viseltek.

A ruharekonstrukciók ihletői:

Bellini: Az igaz kereszt csodája... - Raffaello: Madalena Doni képmása - Leonardo: La belle Feroniére

Ifj. Hans Holbein: Szent Borbála - Carpaccio: Az angol nagykövet fogadása - Raffaello: Hölgy unikornissal

Benonzo Gonzoli: Tamaste iskolája

Raffaello: A. Doni képmása - Pordenone: Muzsikusportré - A. Dürer: Önarckép

A. Dürer: Bölcs Frigyes választófejedelem képmása - Perugino: Fiatal férfi portréja - Raffaello: Kettős portré

A ruhák tervezésekor több szempont vezérelt. A legfontosabb a korhűség volt, de fontos szempont volt, hogy táncolni is lehessen a ruhákban, illetve az anyaguk hasonló legyen a festményeken látottakéhoz, s a méterárút, és a kiegészítőket -lokálpatrióták lévén - itt helyben, Székesfehérváron tudjuk beszerezni.

Az elkészült ruhák:

Fotó: Schilli Tímea, Festmény: Ghirlandaio - Mária születése. (részlet)

Ghirlandaio: A fiú feltámadása

A XII. századi hétköznapi udvari öltözködésről

III. Béla királyunk (1172-1196) korának öltözködési szokásaira leginkább csak egyházművészeti, irodalmi alkotásokból, freskótöredékekből következtethetünk.

Balga szüzek. Freszkórészlet a pedret-i Templomból. XII. sz. Barcelona, Museo de Bellas Artes de Cataluna

XII. század, Feldebrő

Ismerve nagy királyunk élettörténetét, feltételezhetjük, hogy a királyi udvarban viselt öltözékek magukon hordozták a bizánci, az antik, a nyugat-európai és a helyi jegyeket egyaránt.
Az antik viseletre utalt, hogy a ruhák szabása lazán követte a test vonalát, elfedve annak idomait.
Az öltözék, mint Bizáncban, két rétegből állt. Egy hosszú, földig érő, szűk ujjú alsóruhából és egy fölötte viselt rövidebb felsőruházatból.
Az alsóruházat anyaga finom len vagy selyem volt, szabása egyszerű. Gyakran sáfránnyal színezték, így a piszok kevésbé látszott meg rajta. (Ne felejtkezzünk el róla, hogy mások voltak a higiéniai szokások, mint manapság!) Ugyanazt a szabást követte mind a férfiak, mind a nők alsóruhája.

A felsőruhák anyaga finom len, brokát, selyem, bársony volt, főleg bordó, királykék, mélyzöld, arany színekben. Kerek nyakkivágását gyakran bizánci mintára drágakövekkel, aranyos hímzéssel ékesítették. Derekát esetenként övvel fogták össze. (A női viseletben ekkoriban az övnek kultikus erőt tulajdonítottak.) A férfiak övükre akasztották kardjukat, kis zacskóban értékeiket. A felsőruha alól a nyakkivágásnál, az alkarnál és a ruha aljánál is kilátszott az alsóruha. A férfiak felsőruhája elől, hátul és két oldalt hasított volt, hogy a lóra könnyebben fel lehessen szállni.
A ruha ujja lehetett szűk, enyhén bővülő és kezdetben szűk, majd a könyöktől hirtelen kibővülő és hosszan lelógó is.

Lábukon bokáig érő, sarok nélküli bőrcipőt, vagy bizánci hímzett selyem lábbelit viseltek. Nem kizárt, hogy átvették a honfoglaló eleink által kedvelt csizma viseletet is.
A férfiak nyugati mintára viselhettek a ruha alatt, derékban az alsónadrágra erősített harisnyaszárakat, de könnyen elképzelhető, hogy a magyarok által már jól ismert nadrágot is hordták.
A nők, míg "be nem kötötték a fejüket", "hajadonfőn" jártak. Azaz, házasságkötésig kibontott, középen elválasztott hosszú hajukat hajfonatokkal, ezüst, arany homlokpánttal, virágokkal díszítették. Az esküvő után hajukat és nyakukat is eltakaró fehér kis sapkát viseltek, melyre fátyol került homlokpánttal, barbette-vel (koronaszerű, áll alatt pánttal rögzülő hímzett, drágakövekkel is ékesíthetett fejdísz) odaerősítve.

A férfiak hosszú, félhosszú hajat hordtak, esetleg magyaros mintára kétoldalt kis fonatokkal, vagy gyöngyökkel díszítették, vagy hátul laza fonott kontyba szedték. Szakállt és bajuszt viseltek. Otthoni viseletként kis fehér, vékony hosszú megkötővel rendelkező sapkát is viselhettek.

Az öltözék kötelező kiegészítője volt a félkör alakú palást, melyet elől két csathoz illeszkedő pánttal, vagy pánt nélküli csatokkal fogtak össze. A csuklyás köpenyt utazáskor vagy esős időben viselték.

Dr. Menner Judit

Képek

2012. február 18. Reneszánsz farsangi est a Lovagtermünkben. Fotó: Nagy Norbert és Szabados László

2011. augusztus 27. XII. Tatai Barokk Fesztivál

2011. augusztus 13. Végvári Reneszánsz Napok, Várpalota

2011. augusztus 6. Cseszneki Várjátékok

Középkori Piactér, Eger, 2011. július 14-16. Közös műsorok a Tabulatúra Régizene Együttessel és a Blackrose' Night együttessel.

Reneszánsz délután a Lovagtermünkben. 2011. február 26.

Reneszánsz Est, Művészetek Háza, Székesfehérvár 2010.11.12. (Fotó: Dr. Kajtor Gergely)

Cseszneki Várjátékok 2010.08.07. (Fotó: Szabados László)

"Mátyás az igazságos" c. reneszánsz fesztivál, Várpalota 2010.08.06.

Történelmi Vígasságok minősített fesztivál Eger, 2010. július 15-18.

(2010. május 28.)

(2010. február 20. Reneszánsz táncház. Vengédünk: a Tabulatúra Régizene Együttes)

(Reneszánsz Tánciskolánk 2009. május 9-én.)

Reneszánsz Tánciskolánk a székesfehérvári Deák Gyűjtemény Freskós Termében 2008. március 1-én.

A fotókat készítette: Szentes M. Zsuzsanna fotóművész.